Hogyan alkudj egy használtautó árából?

A használtautó-áralku nem arról szól, hogy bemondasz egy látványosan alacsony összeget, majd figyeled, mennyire engedékeny az eladó. Attól sem lesz jó az ajánlatod, hogy készpénzt lobogtatsz, hibákat sorolsz vagy közlöd, hogy „ennyit biztosan nem ér”.

Az eredményes alku alapja egyszerűbb: tudd, mennyit ér számodra az autó a valós állapotában, és ezt tudd nyugodtan, érthetően megindokolni.

Lehet, hogy az eladó elfogadja az ajánlatodat. Lehet, hogy nem. Az alku sikere nem kizárólag az, hogy engedményt kapsz. Az is jó eredmény, ha időben felismered, hogy az adott áron nem érdemes megvenned az autót.

A gyakorlatban mindkét helyzettel találkozom. Van, amikor az átvizsgálás után az ügyfél maga tárgyal az eladóval az általam feltárt és összefoglalt tények alapján. Máskor engem kér meg arra, hogy képviseljem az alkuban.

A módszer ugyanaz: nem támadjuk az eladót, nem dramatizáljuk túl az autó hibáit, és nem találunk ki javítási költségeket. A vizsgálati eredményből, a piaci helyzetből és a vállalható kockázatból indulunk ki.

Nincs általános szabály arra, hány százalékot lehet alkudni

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy használtautó árából öt, tíz vagy akár tizenöt százalékot „illik-e” alkudni.

Erre nincs használható általános válasz.

Egy eleve reálisan árazott, dokumentált előéletű és jó állapotú autónál akár néhány tízezer forint is lehet a teljes mozgástér. Egy túlárazott, rövid időn belül jelentős ráfordítást igénylő autónál ennél nagyobb korrekció is indokolt lehet.

Olyan helyzet is van, amikor az eladó sokat engedne, de az autót még az alacsonyabb áron sem lenne érdemes megvenni.

A százalék azért rossz kiindulópont, mert nem az autó állapotáról szól. Egy tízmillió forintos autónál ugyanaz az öt százalék félmillió forint, egy kétmilliós autónál százezer. Ettől még egyik összeg sem lesz automatikusan reális.

Ne azt döntsd el előre, hogy hány százalékot akarsz lealkudni. Először azt határozd meg, hogy az adott autó a feltárt állapotában mennyit ér neked.

Három számot tisztázz még az alku előtt

Az áralku könnyen szétesik, ha csak egyetlen szám van a fejedben: a hirdetési ár. Ennél legalább három külön összeget érdemes meghatározni.

1. A reális piaci ársáv

Nézz meg több, valóban összehasonlítható autót. Ne csak ugyanaz legyen a márka és a modell. Számít:

• a gyártási év,
• a motor és a hajtás,
• a váltó,
• a felszereltség,
• a futásteljesítmény,
• a származás és az előélet,
• a karosszériaváltozat,
• a garancia,
• a dokumentáltság,
• az általános állapot.

A legolcsóbb három hirdetés átlaga nem piaci ár. Könnyen lehet, hogy pont azért olcsók, mert sérültek, hiányos az előéletük, gyengébb a felszereltségük, vagy már régóta nem kelnek el.

A hirdetési ár ráadásul nem feltétlenül azonos azzal az összeggel, amelyen az autó végül gazdát cserél. Ezért ne próbálj matematikai pontosságot színlelni. Inkább egy reális ársávot keress.

2. A rövid időn belül várható, igazolható ráfordítás

Ide azok a tételek tartoznak, amelyek az autó jelenlegi állapotából vagy dokumentációjából ésszerűen következnek.

Például:

• folyadékok cseréje,
• határértékhez közeli fékalkatrészek,
• elöregedett vagy cserére szoruló gumiabroncsok,
• esedékes, de nem igazolt karbantartás,
• hibás kényelmi berendezés,
• sérült szélvédő,
• gyenge akkumulátor,
• konkrétan azonosított futóműhiba,
• hiányzó tartozék vagy második kulcs.

Nem elég azt mondani, hogy „ez biztosan háromszázezer forint”. Kérj reális alkatrészárat, munkadíjat vagy szervizes becslést.

A bizonytalan, típustól, megbontástól vagy további hibakereséstől függő javítást ne kezeld pontos összegként.

3. Az autóvásárlásra szánt pénzügyi kereted

Ez az a legmagasabb összeg, amelyen az autó a várható kiadásokkal és kockázatokkal együtt még vállalható számodra.

Ezt már a keresés előtt meg kell határozni.

Ha a tárgyalás hevében kezded el újraszámolni, könnyen feljebb tolod a saját határodat csak azért, mert már sok időt töltöttél az autóval, messzire utaztál érte, vagy attól tartasz, hogy más megveszi.

A tárgyaláselméletben a megállapodás nélküli legjobb alternatívát BATNA-nak nevezik. Használtautó-vásárlásnál ez általában nem bonyolult üzleti terv, hanem az, hogy nem veszed meg ezt az autót, és tovább keresel. A valódi alkupozíciódat az erősíti, ha ezt tényleg képes vagy megtenni.

Az alku alapja ne az legyen, hogy te olcsóbban szeretnéd

Minden vevő olcsóbban szeretne vásárolni. Ez önmagában nem indok az ár csökkentésére.

Gyenge érv például:

„Nekem csak ennyi pénzem van.”

Ez lehet teljesen igaz, de az eladó szempontjából nem mutatja meg, miért érne kevesebbet az autó.

Ugyanilyen gyenge:

„A barátom szerint ez túl drága.”

Vagy:

„Láttam olcsóbbat az interneten.”

• Melyik autót láttad?
• Ugyanaz a kivitel?
• Ugyanaz a motor?
• Hasonló az előélete és az állapota?

Valóban jó összehasonlítási alap, vagy csak a Google találati listáján szereplő legalacsonyabb ár?

Az objektív alku olyan szempontokra épül, amelyek az eladótól és a vevőtől függetlenül is értelmezhetők. Ilyen lehet a hasonló autók piaci ársávja, a dokumentált műszaki állapot, egy szakszerviz árajánlata vagy egy esedékes karbantartás.

Az elvekre épülő tárgyalási megközelítés ugyanezt javasolja: a pozícióharc helyett független, méltányos mércékre érdemes támaszkodni.

Nem minden hiba alkualap

Egy használt autón természetes kopás van. Ha egy tízéves, kétszázezer kilométert futott autó kormányán használati nyomok láthatók, az önmagában nem indokol árengedményt.

Ugyanez igaz a korának megfelelő apró kavicsfelverődésekre vagy kisebb esztétikai hibákra, különösen akkor, ha az árazás ezeket már tükrözi.

Nem korrekt minden észrevételt forintosítani.

A jó alkualap általában az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

• a hirdetésből vagy az eladó tájékoztatásából nem volt előre ismert,
• a közeljövőben valós ráfordítást okoz,
• a hasonló, jobb állapotú autókhoz képest csökkenti az adott példány értékét.

Egy újrafényezett sárvédő például nem automatikusan jelent százezres árengedményt. Számít, miért fényezték, milyen minőségben javították, van-e mögötte szerkezeti sérülés, és hogyan árazza a piac az adott kategóriában.

Ugyanígy egy frissen elvégzendő olaj- és szűrőcsere sem feltétlenül alkualap. Használt autó vásárlásakor az alapkarbantartás költségével sok esetben eleve érdemes számolni.

Ne vond le ugyanazt a hibát kétszer

Ez az egyik leggyakoribb számítási hiba.

Tegyük fel, hogy a hasonló, jó állapotú autók reális ársávja 6–6,3 millió forint. A kiszemelt autót 5,9 millióért hirdetik, de rövidesen cserélni kell rajta a gumikat és a fékeket.

Nem biztos, hogy a teljes várható javítási költséget még egyszer le kell vonnod az 5,9 millióból. Lehet, hogy az autó alacsonyabb ára már részben vagy egészben tükrözi ezeket a tételeket.

Az ellenkezője is előfordul. Egy autó a piaci sáv tetején van, miközben az állapota és a dokumentáltsága csak átlagos. Ilyenkor nemcsak a konkrét hibák, hanem a kiinduló ár és a valós piaci pozíció közötti különbség is számít.

A számítás helyes sorrendje:

• Határozd meg, mennyit érne az autó jó, az életkorától elvárható állapotban.
• Vizsgáld meg, hogy a hirdetési ár ehhez képest hol helyezkedik el.
• Ezután vedd figyelembe a konkrét ráfordításokat és bizonytalanságokat.

Ellenőrizd, hogy valamelyik tételt nem számoltad-e már bele a piaci összehasonlításba.

Az ismert javítás és az ismeretlen kockázat nem ugyanaz

Egy repedt szélvédő, két cserélendő gumi vagy egy hibás ablakemelő általában viszonylag jól árazható. Megnézhető az alkatrészár és a munkadíj, majd eldönthető, hogy a vételár megfelelő korrekciója mellett vállalható-e.

Más a helyzet egy bizonytalan eredetű váltórántással, visszatérő hűtőfolyadék-vesztéssel, alacsony olajnyomásra utaló jellel vagy az elektromos hajtásból érkező rendellenes hanggal.

Ilyenkor a hiba pontos oka és javítási költsége nem ismert. Helytelen megoldás találomra levonni egy összeget, majd abban bízni, hogy elég lesz.

Az ismeretlen kockázatnál három ésszerű lehetőség van:

• további, célzott szakszervizes vizsgálat,
• az eladó javíttatja és dokumentálja a hibát,
• elengeded az autót.

Az alku nem tesz biztonságossá egy olyan vásárlást, amelynek a műszaki kockázatát nem érted.

A műszaki vizsgálat ne alkudozási díszlet legyen

Nem azért érdemes átvizsgáltatni az autót, hogy minél hosszabb hibalistát kapj az alkuhoz. A vizsgálat elsődleges célja annak eldöntése, hogy az autó állapota és kockázata vállalható-e, és csak ezután jön az ár.

A helyszíni autó átvizsgálás során feltárt tények segíthetnek elkülöníteni:

• a normális használati kopást,
• a rövidesen esedékes ráfordítást,
• az értékcsökkentő, de vállalható hibát,
• a további vizsgálatot igénylő bizonytalanságot,
• azt a kockázatot, amelynél jobb kiszállni az ügyletből.

A vizsgálati eredmény nem automatikus kedvezménykupon. Előfordul, hogy az autó korrekt állapotú és reálisan árazott. Ilyenkor az objektív következtetés az is lehet, hogy nincs erős alap jelentős engedményre.

Mikor alkudj?

Az alku időzítése sokat számít.

Ne kezdj komoly alkuba telefonon, mielőtt láttad az autót

Telefonon megkérdezheted, hogy az ár irányár-e, de a konkrét ajánlathoz még nincs elég információd.

Ha már az első percben nagy engedményt kérsz, azt üzened, hogy nem az autó állapota, hanem kizárólag az ár érdekel.

Előbb nézd meg és vizsgáld át

A hirdetés, a dokumentumok, a helyszíni állapot és a próbakör együtt adja meg az alku alapját.

Csak a lényeges tételeket emeld ki

Ne olvass fel húsz apró észrevételt azért, hogy nyomást gyakorolj. Az eladó könnyen úgy érzi majd, hogy le akarod húzni az autóját, és megszakad az érdemi beszélgetés.

Három-négy valóban releváns tétel többet ér, mint egy látványos, de jelentéktelen hibalista.

Tegyél konkrét ajánlatot

A „mennyi a vége?” nem ajánlat. Arra kéri az eladót, hogy saját maga alkudjon lefelé.

Mondd meg, mennyit ajánlasz, és röviden azt is, mire alapozod.

Hagyd dönteni az eladót

Miután megtetted az ajánlatot, ne beszéld túl. A csend nem hiba, és nem kell azonnal saját magad ellen alkudnod.

Az asszertív alku nem agresszív

Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy világosan és közvetlenül elmondod az álláspontodat, miközben tiszteletben tartod a másik fél jogát arra, hogy máshogy döntsön. Nem passzív, de nem is támadó.

Használtautó-alkunál ez a gyakorlatban így néz ki:

• tényszerűen fogalmazol,
• nem minősíted az eladót,
• nem állítasz olyat, amit nem tudsz alátámasztani,
• konkrét ajánlatot teszel,
• közlöd a saját határodat,
• elfogadod, hogy nem kötelező megállapodni.

Az asszertivitás nem attól függ, hogy keményen beszélsz-e. Sokkal inkább attól, hogy nincs szükséged fenyegetésre, sértegetésre vagy blöffre ahhoz, hogy képviseld a saját érdekeidet.

Jó és rossz alkumondatok

Rossz példa: támadás

„Ez az autó tele van hibával, ennyit biztosan nem ér. Engedjen belőle legalább félmilliót.”

Miért rossz?

A „tele van hibával” minősítés, nem pontos megállapítás. A félmillió forint alapja sem derül ki. Az eladó várhatóan védekezni kezd, nem az ajánlat tartalmáról beszél.

Jobb változat

„Az átvizsgálás alapján az első fékek cseréje rövid időn belül szükséges, két gumi már nem vállalható számomra, és a második kulcs is hiányzik. Ezeket, valamint a hasonló autók árszintjét figyelembe véve 5,8 millió forintos ajánlatot teszek.”

Ebben különválik a tény, annak következménye és az ajánlat.

Rossz példa: bizonytalanság

„Lehetne esetleg valamennyit engedni?”

Ezzel nem mondod el, mit szeretnél, és az eladóra bízod a teljes tárgyalást.

Jobb változat

„A jelenlegi állapot és a várható ráfordítások alapján 5,8 millió forintot tartok reálisnak. Ezen az áron meg tudunk állapodni.”

Rossz példa: üres sürgetés

„Most azonnal fizetek, de csak akkor, ha enged kétszázezret.”

A gyors teljesítés lehet érték az eladónak, de önmagában nem teszi reálissá a bemondott összeget. A mondat ráadásul nyomásgyakorlásnak hat.

Jobb változat

„Ha az okmányok és a szerződés feltételei rendben vannak, ezen az áron készen állok ma lezárni a vásárlást.”

Itt a gyorsaság feltétel, nem fenyegetés.

Rossz példa: diagnózis bizonyíték nélkül

„Ez a váltó felújítós, abból legalább nyolcszázezret engedni kell.”

Egy rántás vagy késlekedés nem bizonyítja önmagában a felújítás szükségességét és költségét.

Jobb változat

„A váltó bemelegedve többször rántott. Ennek pontos oka és várható költsége most nem ismert, ezért ezt nem szeretném találomra beárazni. Vásárlás előtt szakszervizes vizsgálatot kérek, és annak eredménye alapján tudok ajánlatot tenni.”

Rossz példa: ultimátum

„Ez az utolsó ajánlatom, most döntse el, különben elmegyek.”

Ultimátumnak hangzik még akkor is, ha valóban nem akarsz többet fizetni.

Jobb változat

„Értem, hogy Ön ezen az áron nem szeretné eladni. Az én felső határom a jelenlegi állapot alapján 5,8 millió forint. Ha ez nem elfogadható, akkor most nem tudunk megállapodni.”

Ez határozott, de nem támadó.

Amikor én tárgyalok az ügyfél helyett

Ha az ügyfél rám bízza az alkut, nem azt próbálom bizonyítani az eladónak, hogy rossz az autó. Összefoglalom azokat a tételeket, amelyek ténylegesen befolyásolják a döntést és az értéket.

Fontos, hogy az eladó értse: a műszaki tények ismertetése nem személyes támadás, és nem az a cél, hogy mindenáron nagy engedményt csikarjunk ki.

A beszélgetés általában három kimenet valamelyikébe jut:

• Az autó állapota vállalható, a feltárt tételek beárazhatók, és kialakul egy mindkét félnek elfogadható összeg.
• Az eladó nem enged, de az autó a meghirdetett áron is reális lehet.
• A kockázat túl nagy vagy nem tisztázható, ezért nem az alku folytatása, hanem az autó elengedése a helyes döntés.

A harmadik lehetőség legalább olyan fontos, mint az első.

Amikor az ügyfél alkuszik a vizsgálati eredmény alapján

Ilyenkor az a cél, hogy ne egy technikai jegyzőkönyvet olvasson fel, hanem három csoportba rendezze az információkat.

Biztosan szükséges, rövid távú ráfordítás

Például fék, gumi, akkumulátor, esedékes karbantartás vagy konkrétan azonosított javítás.

Értékcsökkentő körülmény

Például a hirdetésben nem jelzett korábbi javítás, hiányos dokumentáció, hiányzó kulcs vagy nem működő felszerelés.

Nem beárazható kockázat

Például bizonytalan eredetű váltóhiba, visszatérő rendszerüzenet vagy olyan eltérés, amelyhez további műhelyvizsgálat szükséges.

Az első két csoportból kialakítható ajánlat. A harmadiknál általában nem ajánlatot kell rögtön tenni, hanem feltételt szabni: előbb vizsgálat, utána döntés.

Kereskedőnél és magáneladónál nem ugyanaz mozgatja az alkut

Kereskedőnél előfordulhat, hogy az autó beszerzési ára, a készleten töltött idő és a vállalkozás árrése szabja meg a mozgásteret. A kereskedő gyakrabban tárgyal rutinszerűen, és lehet, hogy árengedmény helyett más megoldást ajánl.

Magáneladónál személyesebb lehet a helyzet. Lehet sürgős az eladás, de az is előfordul, hogy érzelmileg kötődik az autóhoz, vagy a saját ráfordításait szeretné visszakapni.

Ezeket meghallgathatod, de az ajánlatodat ne az eladó történetéhez, hanem az autó értékéhez és a saját vállalási határodhoz igazítsd.

Az, hogy valaki sokat költött az autóra, nem feltétlenül emeli ugyanennyivel a piaci értékét. Egy kötelező karbantartás elvégzése inkább az elvárható állapot része, mint extra értéknövelő beruházás.

Nem csak az árról lehet megállapodni

Ha az eladó nem akar engedni a vételárból, lehetnek más, számodra értékes megoldások:

• az eladó elvégezteti a konkrét javítást,
• egyéb, a hirdetésben nem szereplő tartozékokat ad át (pl. téligumik, tetőbox stb.)

Csak olyan vállalásra támaszkodj, amely egyértelműen rögzíthető és ellenőrizhető. A „majd megoldjuk” nem megállapodás.

Az érzelmi kötődés gyengíti az alkupozíciót

Amikor már elképzelted magad az autóban, könnyű minden új információt úgy értelmezni, hogy a vásárlás mégis beleférjen.

Ilyenkor a saját felső határod hirtelen „csak egy kicsit” feljebb kerül. Az ismeretlen hiba már nem tűnik olyan veszélyesnek. Az eladó sürgetése pedig hitelesebbnek hat: „még ketten jönnek érte”, „ma elviszik”, „ennyiért biztosan nem lesz másik”.

A legjobb ellenszer az előre meghatározott döntési keret:

• mennyi a maximális teljes költséged,
• mely hibák vállalhatók,
• mely kockázatoknál kérsz további vizsgálatot,
• mi az a pont, ahol kiszállsz.

Ha ezt csak az autó mellett próbálod kitalálni, már későn kezded.

Mikor ne alkudj tovább?

Az alku nem mindig a megoldás.

Érdemes megállni, ha:

• az eladó nem engedi a független vagy szakszervizes ellenőrzést,
• a dokumentumok és az elmondott történet között lényeges ellentmondás van,
• a várható javítás nem határozható meg ésszerű biztonsággal,
• az eladó sürget, de a kérdésekre nem ad ellenőrizhető választ,
• a hibák összege már nem hagy megfelelő pénzügyi tartalékot,
• csak azért maradnál az ügyletben, mert sok időt vagy pénzt fordítottál a keresésre,
• a saját felső határod fölé kellene menned,
• az alacsonyabb ár sem teszi számodra vállalhatóvá a kockázatot.

Egy rossz autó nem lesz jó vétel attól, hogy sokat engedtek belőle.

Rövid ellenőrzőlista használtautó-áralkuhoz

Az alku előtt

• Meghatároztad a valóban összehasonlítható autók ársávját?
• Tudod, hogy a hirdetési ár hol helyezkedik el ebben a sávban?
• Elkülönítetted a normális kopást a valódi értékcsökkentő hibáktól?
• Van reális becslésed a rövid távú ráfordításokra?
• Nem vontad-e le kétszer ugyanazt a tételt?
• Meghatároztad a saját felső határodat?
• Tudod, milyen feltételnél állsz fel az asztaltól?

Az alku közben

• Tényekről beszélsz, nem minősíted az eladót?
• A legfontosabb három-négy szempontot emeled ki?
• Konkrét összeget mondasz?
• Meg tudod indokolni az ajánlatot?
• Nem állítasz biztos diagnózist bizonytalan tünetből?
• Nem alkudsz saját magad ellen azonnali új ajánlattal?
• Elfogadod, hogy az eladó nemet mondhat?

A döntés előtt

• Az engedmény valóban fedezi a vállalt ráfordítást?
• Marad tartalékod a nem látható költségekre?
• Az ismeretlen kockázatokat megvizsgáltattad?
• Minden ígéret egyértelműen rögzíthető?
• Az autót az új áron is megvennéd, ha nem lennél érzelmileg ráhangolódva?
• Képes vagy nemet mondani és tovább keresni?

Gyakran ismételt kérdések

Mennyit lehet alkudni egy használtautó árából?

Nincs általánosan érvényes százalék. A mozgástér az autó árazásától, állapotától, a várható ráfordításoktól, a kereslettől és az eladó döntésétől függ. Előfordulhat, hogy nincs érdemi alku, és az is, hogy jelentősebb árkorrekció indokolt.

Mikor érdemes először rákérdezni az alkura?

Konkrét ajánlatot általában csak az autó megtekintése, dokumentumainak ellenőrzése és műszaki állapotának felmérése után érdemes tenni.

Jó kérdés a „mennyi a vége?”?

Nem igazán. Nem tartalmaz ajánlatot vagy indoklást, és az eladótól várja, hogy saját maga csökkentse az árat. Jobb, ha konkrét, tényekkel alátámasztott összeget mondasz.

A teljes javítási költséget le lehet vonni a vételárból?

Nem automatikusan. Vizsgálni kell, hogy a hirdetési ár már tükrözi-e az adott hibát vagy kopást, illetve hogy a javítás teljes értéke valóban növeli-e ugyanennyivel az autó piaci értékét.

Mi történjen, ha nem ismert a hiba pontos oka?

Ne becsüld meg találomra. Kérj célzott szakszervizes vizsgálatot, kérd az eladótól a hiba dokumentált javítását, vagy engedd el az autót. Az ismeretlen kockázatot nem teszi biztonságossá egy önkényes árengedmény.

Érdemes megmondani, mennyi a legmagasabb ajánlatom?

Amikor elérted a valódi felső határodat, nyugodtan közölheted. Ne blöffként használd, és ne mondd azt, hogy „utolsó ajánlat”, ha utána mégis emelni fogsz.

Sérti az eladót, ha felsorolom a hibákat?

A hangnem és a megfogalmazás számít. Ne az autót vagy az eladót minősítsd, hanem a döntés szempontjából lényeges tényeket mondd el. A cél nem az, hogy bebizonyítsd, rossz autót árul, hanem hogy megindokold a saját ajánlatodat.

Mi van, ha az eladó nem fogadja el a reális ajánlatot?

Semmi rendkívüli. Az eladónak joga van nemet mondani, neked pedig jogod van nem megvenni az autót. A sikeres alku nem feltétlenül megállapodás, néha az a jó eredmény, hogy nem vállalsz rossz üzletet.

A jó alku végén mindkét fél tudja, miben állapodott meg

A használtautó-áralku nem színjáték, amelyben a leghangosabb vagy legravaszabb fél nyer.

A vevő célja nem az, hogy mindenáron a lehető legnagyobb engedményt szerezze meg. Olyan áron kell megállapodnia, amely az autó valós állapotát, a rövid távú ráfordításokat és a még vállalható kockázatot tükrözi.

Ehhez felkészülés kell. Ismerned kell a piaci ársávot, a műszaki állapotot és a saját felső határodat. A tárgyalás során pedig világosan, közvetlenül és tisztelettel kell fogalmaznod.

Mondd el, mit állapítottatok meg. Mutasd meg, ennek milyen pénzügyi következménye van. Tegyél konkrét ajánlatot. Ezután hagyd, hogy az eladó döntsön.

Ha létrejön a megállapodás, mindkét fél pontosan érti, mire épült az ár. Ha nem jön létre, legalább nem egy pillanatnyi lelkesedés vagy egy árengedmény miatt vállaltál túl nagy kockázatot.

Egy reális ajánlatnál nincs szükség sértegetésre, blöffre vagy mesterséges nyomásra. A tények, a világos határok és az a képesség, hogy szükség esetén továbbállj, önmagukban elég erős alkupozíciót adnak.