Festékvastagság-mérés használtautó-vásárlás előtt
Mit mutat, és mit nem?
A szép külső könnyen elfedi, volt-e korábban sérülve vagy javítva az autó.
A festékvastagság-mérés az egyik legismertebb vizsgálat használtautó-vásárlás előtt. Sokan úgy tekintenek rá, mint egy egyszerű döntőbíróra: Amikor az érték alacsony, az autó sérülésmentes, ha magas, akkor biztosan törött volt.
A valóság ennél jóval összetettebb.
A műszer egy mérési adatot ad. Megmutatja, hogy az adott ponton mekkora a bevonatok vastagsága a mérhető alapfelület fölött. Azt azonban önmagában nem mondja meg, hogy miért ennyi az érték, miért került az elemre a plusz réteg, milyen jellegű sérülés történt, hogyan javították, vagy egyáltalán ugyanaz az elem van-e az autón, amellyel elhagyta a gyárat.
Ezért a festékvastagság mérés valódi értéke nem egyetlen számban, hanem a mérési mintázatban és annak szakértői értelmezésében rejlik.
Egy karosszériaelem több pontján végzett mérés, a szomszédos elemek összehasonlítása, a keresztmérések, valamint a csavarok, falcok, tömítések, illesztések, hegesztési és szigetelési nyomok vizsgálata együtt adhat használható képet.
Mit mér valójában a festékvastagság-mérő?
A hagyományos autóipari festékvastagság-mérők a fém karosszériaelem és a rajta található bevonatok vastagságát vizsgálják.
A megfelelő műszer acélon és alumíniumon is képes roncsolásmentesen mérni, de ehhez eltérő mérési elv vagy automatikusan váltó szonda szükséges. A műszer tehát nem a lemez vastagságát méri, hanem a lemez fölötti festék, lakk, alapozó és esetleges javítóanyag-rétegek együttes vastagságát.
A kijelzett érték rendszerint mikrométerben, vagyis mikronban jelenik meg. Egy mikron a milliméter ezredrésze.
Az autó fényezése több rétegből állhat, és a mérő a legtöbb esetben ezek teljes vastagságát egyetlen számban mutatja.
Ez fontos korlát.
A magasabb érték mögött lehet több festék vagy lakkréteg, alapozás, különböző típusú töltőanyagok vagy ezek kombinációja. Egy hagyományos mérésből önmagában nem lehet megbízhatóan szétválasztani, hogy a teljes értéken belül pontosan mennyi a gyári bevonat, az utólagos fényezés vagy a javítóanyag.
Miért nem létezik minden autóra érvényes „jó” mikronérték?
Az interneten gyakran találkozhatsz olyan táblázatokkal, amelyek egyetlen tartományt neveznek gyári értéknek, majd egy másik szám fölött automatikusan újrafényezettnek vagy gitteltnek minősítik az elemet.
Ezek legfeljebb tájékozódási pontok lehetnek.
A gyári rétegvastagság függhet többek között:
- a gyártótól és az adott gyártóüzemtől,
- a modelltől és a gyártási évtől,
- a fényezési technológiától,
- a választott színtől és a rétegek számától,
- az elem anyagától és elhelyezkedésétől,
- a karosszéria formájától,
- attól, hogy az autó vagy egy eleme kapott-e gyártás közbeni minőségjavító újrafényezést.
Még ugyanazon az autón sem feltétlenül azonos minden elem és minden mérési pont értéke. Az élek, domborulatok, mélyedések, az ajtónyílások belső részei és a nagy, sík külső felületek között természetes eltérések lehetnek.
Ezért nem azt keresem, hogy mindenhol ugyanazt a számot mutassa a műszer.
A kérdés inkább az, hogy az értékek milyen mintázatot alkotnak, és ez a mintázat összeillik-e az autó többi részével.
Egyetlen mérés helyett mérési mintázatot kell keresni
Ha valaki az ajtó közepén egyszer megérinti a karosszériát a műszerrel, majd a kijelzett szám alapján ítéletet mond, valójában csak egy adatpontot látott.
Egy elem állapotának értelmezéséhez több ponton kell mérni. Az ajtó elején, közepén és hátulján, valamint lehetőség szerint felül és alul is eltérhetnek az értékek.
Ugyanez igaz a sárvédőre, a motorháztetőre, a tetőre és a csomagtérfedélre.
A keresztmérés lényege, hogy ne csak egy elem különböző pontjait, hanem az autó két oldalának egymással összevethető területeit is vizsgáljuk.
Például a bal első ajtó mérési mintázata összehasonlítható a jobb első ajtóéval, vagy a bal hátsó sárvédő az ellenkező oldali megfelelő területtel.
Nem az abszolút azonosság a cél. A túlzottan leegyszerűsített elvárás, hogy minden pontnak néhány mikronon belül egyeznie kell, félrevezető lehet.
Inkább a következetességet és az indokolatlan ugrásokat kell figyelni.
Gyanút kelthet például, ha:
- egyetlen elem minden pontján lényegesen magasabb érték mérhető, mint a környezetében,
- az elem egyik felén alacsonyabb, a másik felén többszörösen magasabb értékek jelennek meg,
- az ajtó külső felülete magasabb értéket mutat, miközben a falcok és a belső részek mintázata eltér,
- egymás melletti több elemen hasonlóan megemelkedett értékek láthatók,
- egy keskeny sávban fokozatos átmenet mutatkozik, ami belefújásra vagy színátmenetes javításra utalhat,
- a műszer gyári jellegű adatokat mutat, de a mechanikai nyomok elemcserét valószínűsítenek.
Mit jelezhet a magasabb festékvastagság?
A gyárinál magasabbnak tűnő érték nem egyenlő automatikusan súlyos töréssel.
Egy elemet újrafényezhettek egy karcolás, jégkár, ajtórányitás, kőfelverődés, parkolási sérülés vagy vandalizmus miatt is. Ilyenkor előfordulhat, hogy a karosszéria szerkezetileg nem sérült, az elem pedig csak esztétikai javítást kapott.
Más esetben a magas érték komolyabb karosszériamunka következménye lehet.
Ha az értékek egy elemen belül erősen szórnak, és bizonyos pontokon nagyon megugranak, az több javítóanyag jelenlétére utalhat. Ez még mindig nem mondja meg önmagában, milyen baleset történt, de indokolttá teszi a terület részletesebb vizsgálatát.
A lényeg, hogy a mért adatot ne önmagában minősítsd.
Egy kulturáltan javított, cserélhető külső elem sokkal kisebb kockázatot jelenthet, mint egy gyári értéket mutató karosszériaelem, amelyet bontott alkatrészre cseréltek, miközben a mögötte lévő szerkezeti részeket gyenge minőségben javították.
Lehet egy autó gyárilag vagy még az első átadás előtt újrafényezett?
Igen. Az újrafényezés nem kizárólag egy korábbi tulajdonosnál bekövetkezett baleset következménye lehet.
A gyártási folyamat során előfordulhat olyan felületi vagy minőségi eltérés, amely miatt egy elemet vagy területet, vagy akár az összes külső vagy belső elemet még a gyárban újrafényeznek.
Az autó a gyártás és az első átadás között hosszú logisztikai utat tehet meg, közben vasúton, hajón, kamionon és tárolóterületeken is mozgatják.
A gyártók és márkakereskedések átadás előtti ellenőrzési dokumentumai külön foglalkoznak a fényezési hibák, szállítási sérülések és más átadás előtti eltérések felismerésével, dokumentálásával és javításával. Volvo- és Volkswagen-dokumentumok például előírják a szállításkor észlelt sérülések rögzítését, az Aston Martin eljárása pedig az átadás előtti karosszéria- és fényezési javításokat is szabályozza.
Ez azt jelenti, hogy egy szalonautó vagy első tulajdonostól származó jármű is mutathat a környezeténél magasabb festékvastagságot anélkül, hogy a közúti használat során balesetet szenvedett volna.
Mit jelent a “duplán” fényezett autó?
A „duplán fényezett” megfogalmazás általában arra utal, hogy az eredeti bevonatra újabb fényezési réteg került.
Ez történhetett még a gyártási folyamatban, az átadás előtti javítás során vagy akár az autó későbbi használata alatt.
A magasabb érték tehát felvet egy kérdést, de nem adja meg automatikusan a választ.
Meg kell nézni, hogy az eltérés az egész elemen következetesen jelenik-e meg, láthatók-e bontási nyomok, milyen a felület minősége, és található-e dokumentáció az újrafényezésről.
Festékvastagság-mérési ellenőrzőlista
10+1 pontos ellenőrző lista festékvastagság méréshez
Forrás: Autobevizsgalo.hu - Festékvastagság-mérési ellenőrzőlista
A gyári érték sem bizonyítja, hogy az autó sérülésmentes
Ez a festékvastagság-mérés egyik legfontosabb korlátja.
Amikor egy sérült ajtót, sárvédőt vagy motorháztetőt egy azonos színű, bontott, gyári fényezésű elemre cserélnek, a mérés teljesen hihető gyári tartományt mutathat.
A műszer nem tudja, hogy az adott elem eredetileg ezen az autón volt-e.
Egy gondosan kiválasztott bontott alkatrész színe akár szemmel is jól illeszkedhet. Ha nem kellett újrafényezni, a festékvastagság alapján könnyen eredetinek tűnhet.
Ilyenkor az elemcsere nyomait máshol kell keresni.
Árulkodó lehet:
- a rögzítőcsavarok fején látható kulcsnyom vagy lepattant festék,
- a csavar alatti elmozdulási nyom,
- a gyári jelölések, matricák vagy dátumkódok eltérése,
- a tömítőanyag formájának vagy textúrájának különbsége,
- az illesztési hézagok aszimmetriája,
- az elem belső oldalának eltérő színe vagy felülete,
- a zsanérok, zárak és beállítási pontok bontási nyoma,
- a szomszédos elemek közötti árnyalat, vagy narancsosságbéli különbség.
Ugyanakkor itt sem lehet egyetlen jel alapján biztos következtetést levonni.
Egy csavart korábbi beállítás, karbantartás vagy alkatrészcsere miatt is megmozdíthattak. A csavarokat ki is cserélhetik, a sérült festést kijavíthatják, vagy a bontott elemmel együtt a rögzítőalkatrészek is érkezhetnek.
Nem az a kérdés, hogy található-e egy kopott csavar.
Azt kell vizsgálni, hogy a csavarok, az elem, az illesztések és a környező szerkezet együtt milyen történetet mutatnak.
Falcok, ponthegesztések és tömítések
A cserélhető külső elemek mellett a nem csavarozott karosszériarészek vizsgálata is fontos.
A gyári ponthegesztések jellemzően szabályos ritmusban és formában jelennek meg. Egy javított területen a hegesztési pontok mérete, távolsága vagy felülete eltérhet.
Bizonyos javításoknál más kötési technológiát, szerkezeti ragasztót vagy utólagos tömítést alkalmazhatnak. A modern karosszériajavítási eljárások anyagtól és szerkezeti szereptől függően hegesztést, ragasztást, szegecselést vagy ezek kombinációját írhatják elő.
Ezért önmagában az sem igaz, hogy minden nem gyárinak tűnő ragasztás rossz javítás.
A falcokon és ajtónyílásokban azt érdemes figyelni, hogy:
- egyenletes-e a tömítőanyag,
- hasonló-e a két oldal kialakítása,
- láthatók-e maszkolási élek vagy festékköd,
- eltér-e a felület fényessége,
- van-e csiszolási vagy szerszámnyom,
- megszakad-e a gyári jellegű ponthegesztési sor,
- található-e korrózióvédelmi hiányosság.
A festékvastagság mérés itt irányt mutathat, de a következtetést a vizuális és szerkezeti jelek teszik értelmezhetővé.
Acél, alumínium és műanyag: nem mindegy, mit mérünk
Az egyszerűbb mérők csak acélfelületen működnek.
Ha a karosszéria alumínium elemeket is tartalmaz, olyan műszer szükséges, amely a nem mágnesezhető fémalapokon is képes mérni. A professzionális autóipari mérőrendszerek külön vagy kombinált szondákkal kezelik az acélt és az alumíniumot.
A műanyag lökhárító, tükörház vagy más kompozit elem már más kérdés.
A hagyományos mágneses vagy örvényáramos rétegvastagság-mérők ezeken nem használható. Léteznek ultrahangos, műanyagon is működő bevonatvastagság-mérők, de ezek külön eszközök, és a geometria, a felület érdessége, valamint a rétegvastagság is befolyásolhatja a mérhetőséget.
Félrevezető lehet, amikor valaki a fém sárvédőket végigméri, a műanyag lökhárítón viszont nem kap adatot, és ebből arra következtet, hogy az biztosan eredeti.
A „nem mérhető” nem azonos az „eredeti” állapottal.
Mitől lehet pontatlan vagy félrevezető a mérés?
A műszer minősége mellett a használat módja is meghatározza az eredményt.
A pontosságot ronthatja:
- a nem megfelelő kalibrálás,
- a koszos, vizes vagy akár jeges felület,
- az erős görbület és az élek közelsége,
- a szonda ferde tartása,
- a nagyon kis mérési felület,
- az alapanyag téves felismerése,
- a túl kevés mérési pont,
- a különböző elemek összehasonlítása azok anyagának ismerete nélkül.
A profi műszer sem helyettesíti a helyes mérési eljárást. A gyártói dokumentációk ezért kalibrálási, nullázási és szondaillesztési követelményeket határozhatnak meg, továbbá külön kezelik a különböző alapfelületeket.
A frissen polírozott, kerámiabevonattal kezelt vagy fóliázott autó további értelmezési kérdéseket vethet fel.
Egy vékony felületkezelés jellemzően nem magyaráz meg nagy eltérést, a vastag védőfólia viszont a mérési módszertől és eszköztől függően befolyásolhatja az eredményt.
Ilyen esetben már a mérés előtt tisztázni kell, milyen rétegek vannak a felületen.
A festékvastagság-mérők használatáról és a különböző mérési eljárásokról további szemléltető videókat találhatsz például a YouTube-on.
Mit ad hozzá a profi mérési riport?
Az általam használt professzionális festékvastagság-mérő nemcsak egyesével kijelzi az értékeket, hanem strukturált vizsgálati riport készítését is lehetővé teszi.
A mérési pontokat a jármű karosszériaábrájához lehet rendelni.
A kész PDF-riportban megjelenhet:
- a teljes, robbantott jellegű karosszériaábra,
- az egyes elemekhez rögzített mérési pontok,
- az autó két oldalát összevető keresztmérések,
- elemenkénti minimum-, maximum- és átlagértékek,
- oszlopdiagramok,
- a kiugró vagy eltérő mérési tartományok,
- a vizsgálat időpontja és az autó azonosító adatai.
A professzionális mérők és a hozzájuk tartozó szoftverek képesek a mérések számítógépre vagy mobileszközre továbbítására, elemzésére és riportkészítésre.
A riport előnye nem az, hogy automatikusan eldönti, törött volt-e az autó.
A dokumentum rendezett formában megőrzi a mérési eredményeket, így az értékek nem emlékezetből vagy néhány lefotózott kijelző alapján kerülnek értékelésre.
Az oszlopdiagramokon könnyebben kirajzolódhat, ha egy elem következetesen eltér a többitől. A keresztmérések megmutathatják a két oldal közötti különbségeket, a karosszériaábra pedig pontosan visszakereshetővé teszi, hol született az adott eredmény.
Ettől azonban a riport még nem önálló diagnózis.
Az adatok mellé továbbra is szükség van a helyszínen látott csavar, illesztési, hegesztési, tömítési és felületi jelek szakértői értékelésére.
Mit jelenthetnek a különböző mérési mintázatok?
| Mérési mintázat | Lehetséges magyarázat | Mit kell még ellenőrizni? |
|---|---|---|
| Az elemek hasonló tartományban vannak | Gyári jellegű fényezési mintázat | Csavarok, illesztések, tömítések, szerkezeti részek |
| Egy elem következetesen magasabb értékű | Újrafényezés, gyártás vagy átadás előtti javítás | Dokumentáció, felületi minőség, bontási nyomok |
| Egy elemen belül erős szórás látható | Helyi javítás, töltőanyag vagy részleges fényezés | Hullámosság, csiszolási nyomok, belső oldal |
| Több egymás melletti elem értéke magasabb | Nagyobb javítás vagy színátmenetes fényezés | Oszlopok, küszöb, zárhíd, hossztartók és hegesztések |
| Gyári jellegű érték mellett bontási nyomok vannak | Azonos színű bontott gyári elem vagy alkatrészcsere | Csavarok, matricák, dátumkódok, belső felület |
| Egy elem nem mérhető a hagyományos műszerrel | Műanyag vagy kompozit alapanyag | Vizuális ellenőrzés vagy megfelelő ultrahangos műszer |
| Az egész autón egységesen magasabb érték mérhető | Gyártási sajátosság vagy kiterjedt újrafényezés is lehet | Típusspecifikus összevetés, belső felületek és dokumentáció |
Mikor elfogadható egy újrafényezett elem?
Egy újrafényezett elem önmagában nem tesz rosszá egy autót.
A cserélhető külső elemek kisebb sérüléseinek kulturált javítása elsősorban esztétikai és értékbeli kérdés lehet.
Egy parkolási sérülés miatt fényezett ajtó vagy sárvédő nem azonos egy olyan autóval, amelynél az oszlopokat, küszöböt vagy hossztartót is javították.
A valódi kérdések ezek:
- Miért kellett fényezni?
- Csak a külső elem sérült, vagy a mögötte lévő szerkezet is?
- Javították vagy cserélték az elemet?
- Milyen minőségű a munka?
- Megfelelően állították helyre a korrózióvédelmet és a tömítéseket?
- Összhangban van-e a javítás az eladó tájékoztatásával?
- Befolyásolja-e a javítás az autó biztonságát, tartósságát vagy értékét?
A festékvastagság-mérés ezek közül egyikre sem ad teljes választ.
Arra jó, hogy kijelölje azokat a területeket, ahol további vizsgálatra van szükség.
Mikor lehet komolyabb figyelmeztető jel?
Nagyobb kockázatra utalhat, ha a megemelkedett vagy szélsőségesen változó értékek mellett az alábbi jelek is megjelennek:
- szabálytalan vagy megszakított ponthegesztési sor,
- eltérő vagy utólag felhordott tömítőanyag,
- gyűrődés, hullámosság vagy húzatás nyoma,
- sérült, deformált vagy javított oszlop, küszöb vagy hossztartó,
- aszimmetrikus karosszériahézagok,
- több, egymással összefüggő elem bontási nyoma,
- festékköd a kábeleken, gumitömítéseken vagy műanyag alkatrészeken,
- hiányos korrózióvédelem,
- az eladó történetével össze nem egyeztethető javítási mintázat.
Itt már nem az a fő kérdés, hogy hány mikront mutatott a műszer.
Hol van a festékvastagság-mérés helye az autóvizsgálatban?
A festékvastagság-mérés a karosszéria állapotának ellenőrzésében fontos eszköz, de nem önálló állapotfelmérés.
Nem mutatja meg a motor, a váltó, a futómű, a fékrendszer vagy az elektronika állapotát. Nem igazolja a futásteljesítményt, és nem képes minden korábbi javítást kimutatni.
A karosszéria értékelésén belül is együtt kell kezelni a vizuális szemlével, az illesztések vizsgálatával, a javítási nyomok keresésével és szükség esetén az alváz, valamint a teherviselő részek ellenőrzésével.
Ennek tágabb folyamatát a helyszíni autó átvizsgálás témájú oldalon mutatom be.
Gyakori tévhitek a festékvastagság-mérésről
„Ha mindenhol gyári értéket mérek, az autó biztosan sérülésmentes”
Nem.
Azonos színű bontott gyári elem felszerelése, bizonyos elemcserék vagy egy gondosan előkészített javítás mellett a mérési eredmény önmagában nem feltétlenül árulja el a korábbi sérülést.
„Ha egy elem magasabb értéket mutat, az autó biztosan súlyosan törött volt”
Nem.
Egy elem kisebb esztétikai sérülés, gyártási javítás vagy szállítás közbeni károsodás miatt is kaphatott új fényezést.
„Egy olcsó mérővel bárki biztosan meg tudja állapítani az előéletet”
A műszer használata technikailag egyszerűnek tűnhet, az adatok értelmezése viszont tapasztalatot és a karosszériajavítási nyomok ismeretét igényli.
A pontatlan kalibrálás, a nem megfelelő szonda vagy a kevés mérési pont félrevezető eredményt adhat.
„A lökhárítón nem mér a műszer, tehát az gyári”
A hagyományos mérő fém alapfelületet igényel.
A műanyag lökhárító méréséhez más technológia szükséges, ezért a sikertelen mérés semmit nem bizonyít a javítottságról.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen érték számít gyári festékvastagságnak?
Nincs minden márkára, modellre, színre és karosszériaelemre alkalmazható egyetlen gyári érték.
A mérési mintázatot az adott autón belül, összehasonlítható elemeken és több ponton kell értelmezni.
Hány ponton érdemes megmérni egy karosszériaelemet?
Egyetlen mérési pont nem elég.
Az elem méretétől és formájától függően több, egymástól elkülönülő területen kell mérni, majd az eredményeket a szomszédos és az ellenkező oldali elemekkel is összevetni.
Biztosan gittelt az elem, ha nagyon magas értéket mutat?
A kiugró érték javítóanyag jelenlétére utalhat, de az okot nem lehet kizárólag a kijelzett számból meghatározni.
A felületet, az elem belső oldalát és a környező szerkezeti pontokat is meg kell vizsgálni.
Kimutatható a gyárban újrafényezett autó?
A magasabb, de következetes mérési mintázat felvetheti a gyártás vagy az első átadás előtti újrafényezés lehetőségét.
A pontos eredethez azonban dokumentációra és további jelekre is szükség lehet.
Felismerhető a bontott, azonos színű karosszériaelem?
A festékvastagság alapján nem feltétlenül.
Ilyenkor a csavarfejek, rögzítési pontok, matricák, dátumjelölések, illesztések és az elem belső felülete lehet árulkodó.
Mérhető az alumínium karosszériaelem?
Igen, megfelelő, nem mágnesezhető fémeken is működő szondával.
A kizárólag acélhoz készült egyszerű műszer alumíniumon nem ad használható eredményt.
Mérhető a műanyag lökhárító festékvastagsága?
Speciális ultrahangos műszerrel bizonyos műanyag felületeken igen.
A hagyományos acél- és alumíniummérő eszköz erre nem alkalmas.
Baj, ha egy autón több elem is fényezett?
Nem feltétlenül.
A javítás oka, terjedelme és minősége fontosabb, mint a fényezett elemek puszta száma. Több egymás melletti javított elem ugyanakkor indokolttá teszi a mögöttes szerkezet részletesebb vizsgálatát.
A mérési eredmény akkor értékes, ha összefüggéseiben látjuk
A festékvastagság-mérés egyik legnagyobb előnye, hogy a szemmel már alig vagy egyáltalán nem látható fényezési eltérésekre is felhívhatja a figyelmet.
A legnagyobb veszélye pedig az, hogy egyetlen szám alapján túl gyors következtetés születik.
A magasabb érték nem automatikusan súlyos baleseti múlt. A gyári jellegű érték nem automatikusan eredeti, sérülésmentes karosszéria.
A mérő nem ismeri az autó történetét: csak adatot ad a bevonat vastagságáról.
A használható következtetéshez a mérési pontokból mintázatot kell építeni, majd ezt össze kell vetni a karosszéria fizikai jeleivel.
A csavarok, falcok, tömítések, hegesztések, illesztések, felületi eltérések és dokumentumok együtt mutathatják meg, hogy egy egyszerű esztétikai javításról, elemcseréről vagy komolyabb szerkezeti beavatkozásról lehet-e szó.
A profi PDF-riport ennek az adatoldalát teszi átláthatóvá és visszakereshetővé.
A végső értékelést azonban nem a diagram vagy a mikronérték, hanem a teljes vizsgálati kép alapján lehet felelősen megfogalmazni.
Ne kockáztass százezreket!
Még több autó átvizsgálása együtt is töredéke lehet annak, amit egy problémás autó megvásárlása később felemészthet.
Kérj autóátvizsgálást!
Kiszállási terület
Budapest és Pest megye